Bogár Richárd
Bogár Richárd (Bp. 1924. nov. 8. – Bp., 1986. aug. 23.): táncos, koreográfus, Liszt-díjas (1971), érdemes művész (1978). Szakmai tanulmányait Feleld Kamill iskolájában kezdte: tanult szteppet, színpadi táncot, balettet és akrobatikát. Előadói pályája 1945 után indult a Moulin Rouge, a Royal Revüszínház, a Fővárosi Vígszínház és a Budapest Varietérevüiben és zenés darabjaiban. Első koreográfiáit (Nyugtalan boldogság, Három tavasz, Bástyasétány '77) a Fővárosi Operettszínházban készítette, s közben mulatóhelyek számára is folyamatosan komponált táncjeleneteket. A Tarka Színpadon tánckarvezető volt, majd a Petőfi Színházban első musical-koreográfiáit készítette el: Irma, te édes (1963); Espresso (1964). E színház megszűnése után a tánckar a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. ~ rövid ideig egy frankfurti orfeumban vállalt fellépéseket és koreografálást. Hazatérte után végleg az Operettszínházhoz szerződött balettegyüttes-vezető koreográfusnak, s ezen a poszton tevékenykedett haláláig. Nevéhez fűződtek a színház legjelentősebb musical-bemutatóinak koreográfiái: Hello, Dolly! (1971), Knock Out, West Side Story, La Mancha Lovagja (1971), Hegedűs a háztetőn (1973), Orfeusz az alvilágban (1975), A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak (1976). A dzsessztáncstílus hazai meghonosításán kívül nemcsak színpadi produkciókban munkálkodott, hanem revükben és tévé-produkciókban is. Pályája utolsó szakaszában az Operettszínház balettegyüttese részére több egyfelvonásosból (Ravel: Bolero, Lendvay Kamillos A fiú, a lány és a sors, Albinom-Marcellos Adagio, montázszenére: Millennium, oh! , Dissewelt-Daagmakers: A ketrec önálló balettestet komponált. Munkásságáról 1970-ben 12 óra tánc címmel portréfilm készült. – Irod. Körtvélyes Géza: Művészportré B. R.-ról (Film, Színház, Muzsika, 1969. aug. 9.); Kőniger Miklós: Levélféle B. R. sírjánál (Táncművészet, 1986. 10. sz.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
