Duray Tibor
Duray Tibor (Bp., 1912. jan. 21. – Bp., 1988. febr. 15.): festő, grafikus, szobrász, Munkácsy-díjas (1969). 1933-1936 között Aba Novák Vilmos szabadiskolájában tanult. 1936-tól kiállító művész. 1937-38-ban Rómában, 1942-ben Székelyföldön, 1947-48-ban Párizsban dolgozott ösztöndíjasként. 1941-től foglalkozott szobrászattal is. 1945-ben figyelme az üvegfestés felé fordult. 1946-ban a Szinyei Társaság grafikai díjával tüntették ki. 1949-től 3 évig az Iparműv. Főisk.-n tanított alakrajzot. Monumentális hatású festészete a német expresszionizmussal mutat rokonságot, de hatással volt rá El Greco, Derkovits Gy. és Picasso művészete is. Sötét tónusú, drámai hangvételű, látomásos képein a valóság elemei szimbólummá fokozva jelennek meg. Pályája első szakaszában – portréi mellett – műveinek fő témája a munkások, a szegény emberek, az élet elesettjeinek világa (Vak fiú, 1934). Párizsi tartózkodása idején hatott rá a kubizmus és a konstruktivizmus is (Halászlány, 1948), de belső szenvedélye, a tragikumhoz való vonzódása az expresszionizmusban teljesedett ki. 1941-ben festette Néma fák, Menekültek c. képeit. Háborús élményeit apokaliptikus látomásokban örökítette meg (pl. 1944-ből a Felbukott ló, Elesettek, Töviskoszorús Krisztusfej), szimbólumai gyakran a keresztény szimbolikához nyúlnak vissza. Fő művei az Aranykor és a Guernica szellemét idéző, döbbenetes hatású Memento c. pannója (1967), amelyet retrospektív kiállításán mutatott be. Bravúros forma- és rajzkészségét számos grafikai sorozata bizonyítja (pl. az 1949-es erdélyi tartózkodása idején készült tusrajzok). Monumentális kisplasztikái és érmei a műfaj klasszikus mintáihoz kötődnek. A Soproni Orsz. Érembiennálé II. és III. (1979, 1981) kiállításán díjat nyert. Állami megrendelésre számos muráliát készített (Bp. XX. ker., Gubacsi utcai Általános Isk. homlokzata, sgraffito, 1955; Miskolc, Szentpéteri kapui lakótelep, sgraffito, 1958; Komló, az Anna aknai bányászfürdő homlokzata, sgraffito, 1959; Keszthely, 1. sz. Postahivatal, sgraffito, 1962; Rákosszentmihály, Gelléri Andor Endre utcai Gimn., sgraffito, 1966; a debreceni köztemető urnacsarnoka, üvegablak, 1970; Bp., a Hilton Szálló Miklós-tornya, üvegablak, 1976; a Baross Gábor telepi plébániatemplom, üvegablak, 1983). Fontosabb mo.-i és külföldi kiállításai: Ernst Múz. (1939, 1962), Focus Galéria (1947), Rózsa Miklós Szalon (1948), Fényes Adolf Terem (1953), Csók István Galéria (1955), Székesfehérvár, István Király Múz. (1965), Műcsarnok (1982, retrospektív), Csepeli Iskola Galéria (1988, emlékkiállítás), Róma (1938, 1963), Párizs (1947). Több festménye, grafikája és érme van az MNG tulajdonában (Önarckép, 1937; Alvó család, 1937; Alvó nő, 1937; Tragikusfej, 1947; Don Quijote, 1944). A Magy. Televízió 1964-ben portréfilmet készített róla. – Irod. Solymár István: D. T. (Művészet, 1961. 12. sz.); az Ernst Múz. kiállítási katalógus-előszava (1962); az István Király Múz. kiállítási katalógus-előszava (1965); Solymár István: D. T. (Bp., 1973); Kratochwill Mimi: D. T. (Bp., 1982); Losonci Miklós: D. T. (Népszava, 1982. aug. 6.); Vadas József D. T. (Élet és Irod., 1982. aug. 20.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
