Egressy Béni, Galambos Benjámin
Egressy Béni, Galambos Benjámin (Sajókazinc, ma Kazincbarcika, 1814. ápr. 21. – Pest, 1851. júl. 17.): zeneszerző, író. ~ Gábor öccse. Tanító volt, majd színész lett. 1834-től a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult. Hogy hangját képezhesse, 1838-ban gyalog elment Milánóba. Itáliai útja után mint karénekes és kartanító működött. 1843-tól a Nemzeti Színház tagja. Baritonszerepeket énekelt. Részt vett az 1848–49-i szabadságharcban. Kápolnánál megsebesült. Felgyógyulva Komáromba került. Klapka kapitulációja után menlevelet kapott és visszatért a színházhoz. 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel. 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját. Kora legkiválóbb m, dalszerzője, Petőfi első megzenésítője (Ezrivel terem a fán a meggy, 1844): A népies m. műdal és a csárdás zene művelője. Számos színdarabot írt, legsikerültebb a Két Sobri c. népszínműve (1851). Erkel Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán c. operájának ő írta a szövegkönyvét. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. – M. Dalok (Ereszkedik le a felhő; Ez a világ amilyen nagy; Juhász legény, szegény juhász legény; Ne menj rózsám a tarlóra; Télen, nyáron pusztán az én lakásom stb.), magyar nóták, csárdások, körmagyarok, orgonaátiratok,színdarabok, népszínművek zenéje (Szép Juhász; Szökött színész és katona; Falusi lakodalom; Mátyás deák; Világismeret stb.), Fogadj Isten e. művét Liszt a 10. rapszódiában dolgozta fel; Klapka-indulójára (1849) később Thaly Kálmán írt szöveget (Föl, jó vitézek a csatára). Dalainak 1869-ben válogatott kiadása jelent meg Poor Vilmos szerkesztésében. – Irod. Major Ervin: Adalékok E. B. életéhez (Zenei Szle, 1929); Major Ervin: A népies magyar műzene és a népzene kapcsolatai (Bp., 1930); Isoz Kálmán: E. B. (A Zene, 1931–32. 15. sz.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
