Farbaky István
Farbaky István (Nyíregyháza, 1837. aug. 15. – Selmecbánya, 1928. dec. 3.): bányamérnök, bányászati akadémiai tanár. Tanulmányait a selmecbányai bányászati és erdészeti ak.-án végezte. 1859-től ugyanitt a matematikai tanszéken tanársegéd, 1967-től r. tanár. 1872-ben a géptani tanszék vezetését vette át. 1876-tól 1892-ig, nyugalomba vonulásáig az ak. ig.-ja. Utána Selmecbánya ogy.-i képviselője. 1881–1892 között szerk. a Bányászati és Kohászati Lapokat. Matematikát, valamint mechanikát és gépészetet adott elő. Jelentős szerepe volt a bányászati, valamint a vele kapcsolatos tudományok fejlesztésében és m. szaknyelvének kialakításában. Több bányászati, kohászati és kémiai szabadalma ismeretes, s szakirodalmi tevékenysége is számottevő. Az első volt a m. műszaki irodalomban, aki a fogaskerekek számításával és ennek egyszerűsítésével foglalkozott. Tanártársával, Schenek Istvánnal együtt nagy teljesítőképességű világítógázfejlesztő készüléket és akkumulátort (Farbaky–Schenek-féle akkumulátor, 1885) talált fel. Erről szóló tanulmányukat (Az elektromos akkumulátorokról, Bány. és Koh. L. 1885) az MTA Marczibányi-díjjal jutalmazta. Nyugalomba vonulása után tevékenyen részt vett a közgazdasági életben, és nagy érdemei voltak a bányászat és a vele rokon iparágak fejlesztésében. – Irod. Árvanagyfalvi F. I. önéletrajza (Bány. és Koh. L. 1929. 1. sz.); Pesty László: Dr. F. I. és dr. Schenek István úttörő munkássága a magyar akkumulátoripar területén (Elektrotechnika, 1955. 10. sz.); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
