Hauser Arnold
Hauser Arnold (Temesvár, 1892. máj. 8. – Bp., 1978. jan. 29.): filozófus, művészettörténész, az MTA t. tagja (1977), a művészetszociológia egyik világhírű képviselője. A bp.-i tudományegy.-en francia–német szakra iratkozott be (1910). Egy.-i tanulmányai idején két évig rendszeresen tudósította a liberális Temesvári Hírlapot. Felfogására a Szellem c. folyóirat körül csoportosult filozófusok, elsősorban Zalai Béla filozófiai-módszertani tanulmányai, Lukács György és Fülep Lajos írásai voltak hatással. Diplomájának megszerzése után tanár Bp.-en. 1915-ben belépett az Alexander Bernát vezette Filozófiai Társaságba. 1916-ban csatlakozott a Lukács György és Balázs Béla körül kialakult Vasárnapi Körhöz. E kör tagjai szervezték 1917-ben az Előadások a szellemi tudományok köréből c. sorozatot, melyben ~ A Kant utáni esztétika problémáiról tartott több előadást. 1918-ban A művészi dilettantizmus címmel hirdette meg előadásait. 1918-ban doktorált a bp.-i tudományegy.-en Az esztétikai rendszerezés problémája c. disszertációjával. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság előadója, a művészeti oktatás megreformálásával foglalkozott. 1921-től Berlinben folytatta tanulmányait. A. Goldschmidt művészettörténeti és E. Troeltsch szociológiai előadásait hallgatta. Kezdetben a wölfflini stílustörténet kategóriái befolyásolták, majd – ezek korlátait felismerve – arra törekedett, hogy önálló, korszerű művészetszociológiai módszert dolgozzon ki. Bécsbe költözött (1924), állást vállalt egy filmtársaságnál, a megélhetés gondjai háttérbe szorították tudományos munkásságát. 1938-ban, az Anschluss után Angliába emigrált, megbízták egy művészetszociológiáról szóló kötet megírásával. Ez a mű, amely csak 1951-ben jelent meg, és nemzetközi elismerést szerzett, mint a művészetszociológia alapvető műve; több nyelvre lefordították. ~ 1951-től 1957-ig a Leeds-i Egy.-en tanított művészettörténetet. Művészetszociológiáját 1968-69-ben magyarul is kiadták. 1969-ben a rádió beszélgetést közvetített ~ és Lukács György között, 1976-ban a Magy. Televízió riportfilmet készített róla. 1977 nyarán letelepedett Mo.-on, de tudományos terveinek valóra váltását súlyosbodó betegsége meghiúsította. – F. m. The Social History of Art (London, 1951; német eredetiben: Sozialgeschichte der Kunst und Literatur, München, 1953; magyarul: A művészet és az irodalom társadalomtörténete, I-II., Bp., 1968-69, 19802); Philosophie der Kunstgeschichte (München, 1958, új címmel Methoden moderner Kunstbetrachtung, München, 1970); Der Manierismus. Die Krise der Renaissance und der Ursprung der moderner Kunst (München, 1964; új címmel Der Ursprung der moderner Kunst und Literatur. Die Entwicklung des Manierismus seit der Krise der Renaissance, München, 1973); Soziologie der Kunst (München, 1974); A művészettörténet filozófiája (Bp., 1978); Találkozásaim Lukács Györggyel (interjúk, Szabolcsi Miklós utószavával, Bp., 1979). – Irod. Németh Lajos: H. A. munkássága (H. A. A művészet és az irodalom társadalomtörténete ~ művében, II., Bp., 1968-69); Rapcsányi László: Művészetszociológia és elkötelezettség. Rádióbeszélgetés (Valóság, 1969. 10. sz.); Gách Marianne: Londoni beszélgetés H. A.-dal (Nagyvilág, 1971. 8. sz.); Tímár Árpád: H. A. pályakezdése (Ars Hungarica, 1974. 1. sz.); Halász Zoltán: H. A. műhelyében (Valóság, 1975. 3. sz.); Televíziós beszélgetés H. A.-dal (1976. márc. 3.); Nyiri Kristóf: Látogatóban H. A.-nál (Kritika, 1976. 4-5. sz.); Emlékezés H. A.-ra (Világosság, 1978. 3. sz.); A század nagy tanúi (Tévéportrék, szerk. Borus Rózsa, Bp., 1978); Németh Lajos: H. A. (Magy. Tud., 1978. 7-8. sz.); Hermann István: H. A. és a jövő (Nagyvilág, 1978. 4. sz.); Szerdahelyi István: H. A. gondolatvilága (Magyar Hírlap, 1981. márc. 15.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
