Honthy Hanna, Hügel Hajnalka
Honthy Hanna, Hügel Hajnalka (Bp., 1893. febr. 21. – Bp., 1978. dec. 30.): színésznő, operettprimadonna, Kossuth-díjas (1953), érdemes művész (1950), kiváló művész (1953). Tízéves korától az Operaház balettnövendéke volt, Guerra Miklós tanítványa, majd beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába s azt elvégezve, 1912-ben Hajnal Hajnalka néven a Népoperához szerződött. Egy év után megvált a színháztól, Anthes György operaénekestől énekleckéket vett és színészmesterséget tanult. 1914-ben a Vígszínház szerződtette, tanulmányútra Bécsbe küldték s mert hazatérve nem volt Bp.-en sikere, vidékre szerződött, már Honthy Hanna néven. Pozsony, Fiume és Szombathely után 1920-ban Beőthy László színházainak lett a tagja. Első sikerét a Blaha Lujza Színházban a Fifi c. operettben aratta. Utána a Király Színházban lépett föl, majd 1925-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1927-1929-ig a Belvárosi Színházban prózai szerepeket játszott nagy sikerrel. Közben nyaranként a Budai Nyári Színházban (Horváth-kert) vendégszerepelt. Vendégként sokszor fellépett a Vígszínházban, a Városi Színházban, mind prózai, mind operettszerepekben. Nagyszerű alakítókészsége, pompás énekhangja, tánctudása, elragadó színpadi megjelenése csakhamar az élvonalba állították és a közönség kedvence lett, s ezt a pozícióját haláláig megtartotta. Hosszú pályája során szinte az egész operettrepertoárt végig játszotta. Folytatója és képviselője volt a klasszikus nagyoperett stílusának, nagyszerű humorral, iróniával, később öniróniával fűszerezett alakításai, színpadi „kiszólásai” páratlan népszerűséget szereztek számára. A Magy. Rádió első színházi közvetítése 1932-ben Fényes Szabolcs Maya c. operettje volt ~-val a címszerepben. Nyolcvanéves születésnapján jutalomjátéka a Csárdáskirálynő volt (1973. márc. 3.). Nevét a H. Alapítvány őrzi. – F. sz. Amélia (Hervé: Lili), Vereczkey Szilvia, majd Cecilia hercegné (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő), Sybill, majd Nagyhercegnő (Jakobi: Sybill), Katóka (Zerkovitz: Csókos asszony), Amie (Eisemann: Egy csók és más semmi), Lili bárónő (Huszka Jenő: Címszerep), Anna (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő), Szerémy grófnő (Csiky-Máder: A nagymama), Glavári Hanna (Lehár: A víg özvegy). – Irod. Bálint Lajos: Ötven éve primadonna (Színház és Filmművészet, 1956. 2-3. sz.); Molnár Gál Péter: H. H. és kora (Bp., 1967); Gál György Sándor: H. H. Egy diadalmas élet regénye (Bp., 1973); Gách Marianne: H. H. ünnepe (Film, Színház, Muzsika, 1972. dec. 23.); György András: Búcsú a primadonnától (Film, Színház,Muzsika, 1979. jan. 13.); Galsai Pongrác: In memoriam H. H. (Nők Lapja, 1979. jan. 13.); Fehérvári Dezső: H. H. (Utunk, 1979. febr. 26.); Bános Tibor: H. H. (Magy. Hírek, 1979. márc. 24.); Gergely Ágnes: Fejedelemnő... (G. Á.: Huszonegy, Bp., 1982.); Kehér Dezső: Az operett királynője (K. D.: Fogom a függönyt, Bp., 1986); Száz éve született H. H. (Színész Évkönyv, 1992-93., Bp., 1992).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
