Ivánka Imre
Ivánka Imre (Felsőszemeréd, 1818. dec. 9. – Besnyő, 1896. júl. 27.): 1848-as honvéd ezredes, politikus. Előbb Sopronban, majd 1831-től a tulni katonai ak.-n tanult. Itt került barátságba Görgeyvel. Az ak. elvégzése után a Hessen–Homburg sorezredben, 1838-tól pedig a Nádor huszároknál teljesített hadnagyként, ill. főhadnagyként szolgálatot. Utóbb István főhg. nádor hadsegéde, majd 1848-ban honvéd százados és Batthyány Lajos miniszterelnök nemzetőrségi titkára lett. 1848 nyarán e minőségében ~ állapította meg a felállítandó honvédsereg szervezetét. Aug. 17-én őrnaggyá és a dunáninneni nemzetőrség parancsnokává nevezték ki. Részt vett a pákozdi csatában (szept. 29.); alakulatának jelentős szerepe volt a Jelačić felett aratott győzelemben. Októberben a honvédsereg Ausztriába való betörésekor és visszarendelésekor a jobbszárny hadműveleteit fedezte. 12-én ezredessé, 19-én a m. fősereg jobbszárnyának parancsnokává nevezték ki. Okt. 25-én a m. sereg parancsnokságának Kossuth által fogalmazott nyilatkozatával Dobay Ágoston nemzetőr százados kíséretében Windischgraetzhez küldték egyezkedés céljából, a császári fővezér azonban azt válaszolta, hogy lázadókkal nem tárgyal. Visszafelé jöttükben ~t a hadijog megsértésével Jelačić elfogatta; a m. táborba csak Dobay érkezett vissza. Königgrätzi rabságából 1850-ben szabadult császári kegyelemmel. Az ekkortól folyósított 1600 forintnyi évdíját szegény sorsú honvédek segélyezésére fordította, maga pedig gazdaságára vonult vissza. 1861-ben határozati párti programmal a dunapataji ker. ogy.-i képviselője lett. 1865-től 1895-ig megszakítás nélkül tagja a képviselőháznak; eleinte a balközép, 1875 után a szabadelvű párt tagja. 1895-ben főrendiházi taggá nevezték ki. Kivette részét a korszak gazdasági mozgalmaiból; egyik alapítója volt az első m. dunagőzhajózási társaságnak (ez azonban 1864-ben feloszlott). 1878-tól 1891-ig az Ék-i Vasúttárs. vezérig.-ja, több éven át a Vöröskereszt Egylet ig.-ja volt. Részt vállalt az Orsz. Honvédegyesület alapításában; a mo.-i szabadkőművesek nagymestere volt. – M. Báró Eötvös József, Kubinyi Ferenc és I. országgyűlési beszédeik (Pest, 1861); A magyar hadsereg, mint szervezendőnek képzelve (Pest, 1861); Gőzhajózás a magyar Dunán tájékozásul (Pest, 1862); Négyhavi szolgálatom a magyar hadseregben 1848 június végétől október végéig (Bp., 1881); A népfelkelésről (Bp., 1884 németül is). – Irod. Neuschlosz Marcell: I. I. Emlékbeszéd (Bp., 1897).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
