Kecskeméthy Aurél
Kecskeméthy Aurél (Buda, 1827. ápr. 27. – Bp., 1877. ápr. 19.): újságíró, író. Tanulmányainak befejezése után ügyvédi oklevelet szerzett, majd Bécsben és Pesten gyakornok volt. A szabadságharc bukása után Bécsbe ment és 1850-ben a Magyar Hírlap munkatársa lett. Írásaival megnyerte a kormány bizalmát és 1854-ben a belügymin. sajtóhivatalában mint cenzor rendőrbiztosi állást kapott. Közben azonban tanácsaival segítette a m. írók és újságírók egy részét. 1857-ben barátja, Török János révén kapcsolatba került gr. Széchenyi Istvánnal, akinek bizalmas baráti köréhez tartozott és emiatt gyanússá vált. A Blick miatt megtartott házkutatást nála is házkutatás követte. 1860. márc. 3-án felfüggesztették állásától. Az októberi diploma kiadása után a kormány hivatalos lapjának, a Sürgönynek, 1866-ban pedig a bécsi kormányt támogató Magyar Híradónak a szerk.-je lett. A kiegyezés után a Deák-párt konzervatívabb csoportjához tartozott és a Magyar Politikát szerk. Kétlakisága, politikai cinizmusa mellett tehetség, éles megfigyelőképesség jellemezte. Kákay Aranyos álnéven humoros karcolatokat is írt. – M. Magyarország összpontosítása Ausztriában (Pest, 1851); Die Lebensfrage Oesterreichs (Braunschweig, 1860); Országgyűlési árny- és fényképek (fest, 1861); Vázlatok egy év történetéből (Pest, 1862); Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála (Pest, 1866); Újabb árny- és fényképek (Pest, 1866); Parlamenti alkotmány (Pest, 1867); A mi nagy férfiaink (Bp., 1874); K. A. naplója (Sajtó alá rendezte Rózsa Mihály, Bp., 1909); Falk Miksa és K. elkobzott levelezése (Sajtó alá rendezte Angyal Dávid, Bp., 1925).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
