Lánczos Kornél
Lánczos Kornél (Székesfehérvár, 1893. febr. 2. – Bp., 1974. jún. 25.): fizikus, matematikus, egyetemi tanár. Tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte. Tanára volt Eötvös Loránd és Fejér Lipót is. Matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett (1916), majd a bp.-i József Műegy.-en Tangl Károly tanársegédje. 1921-ben Ortvay Rudolfnál doktorált. Kutatómunkáját 1931-ig német egy.-eken: Freiburgban, Frankfurtban, Berlinben folytatta. Berlinben A. Einstein munkatársa (1928-29), 1931-től az USA-ban élt, először Indiana állam egy.-én matematikát és fizikát adott elő, az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatal matematikusa volt (1943–44), 1946-ban a Boeing Társ. kutatómérnöke lett. 1949-től Los Angelesben dolgozott. 1952-től vendég-előadója, 1954-től vezetőprofesszora a dublini (Íro.) Institute for Advanced Studies-nak. 1968-ban vonult nyugalomba. Többször hazalátogatott Mo.-ra, utolsó hazatérésekor érte a halál. Doktori disszertációjában az elektrodinamika térelméletével foglalkozott, e kutatását folytatta Németo.-ban is. Bebizonyította, hogy Newton axiómái nem független alaptörvények, hanem a gravitációs mező önvisszahatásának következményei. 1926-ban Schrödingert megelőzve publikálta a kvantummechanika egyik igen fontos egyenletét. Foglalkozott a mechanika variációs elveivel, numerikus analízissel, variációszámítással, lineáris differenciáloperátorokkal és Fourier-analízissel. Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről s két könyvet Einstein világáról. Számos tanulmánya m. szakfolyóiratokban is megjelent. A Trinity College, a dublini Nemzeti Egy. és a frankfurti egy. t. doktora; az Ír Királyi Ak. tagja; és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat t. tagja volt. 1960-ban elnyerte az amerikai matematikai társulat Chauvenet-díját. – F. m. The variational principles of mechanics (Toronto, 1949; Moszkva, 1965); Applied analysis (New York, 1956; Moszkva, 1961); Linear differentíal operators (London, 1961); Albert Einstein and the cosmic world order (New York, 1965; Róma 1967; Varsó, 1967; Tokió, 1970); Discourse on Fourier series (Edinburgh, 1966); Számok mindenütt (Edinburgh, 1968; Bp., 1972); Judaism and science (Leeds, 1970); A geometriai térfogalom fejlődése (London, 1970; Bp., 1976); The Einstein decade: 1905–1915 (New York, London, 1974; fordítása: Bp., 1978). – Irod. Marx György: L. K. (Fiz. Szle, 1974. 9. sz.); ifj. Gazda István: L. K. gondolatvilága (Magy. Nemzet, 1976. szept. 10.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
