Lendvay Márton
Lendvay Márton (Nagybánya, 1807. nov. 11. – Pest, 1858. jan. 29.): színész. ~ Márton (1830 – 1875) apja. Szülővárosában volt írnok, s itt lépett fel mint műkedvelő egy jótékony célú előadáson. Nagy sikere ráébresztette tehetségének tudatára, és 1828-ban vándorszínésznek állt Fejér Károly vándortársulatához: 1829 – 31 között Kolozsvárott játszott, majd Székesfehérváron (1832), Pozsonyban (1833). A kassai társulattal 1833-ban a budai Várszínházban játszott. 1837-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Vörösmarty színháznyitó prológusában, az Árpád ébredésében mint Árpád ő mondta ki az első szót a Nemzeti Színház színpadán, melynek haláláig tagja maradt. 1832-ben feleségül vette Hivatal Anikó színésznőt, akitől később elvált. 1840-ben külföldi tanulmányutat tett. Különösen Seydelmann volt rá nagy hatással. 1848-ban rövid ideig katonáskodott. 1854. jan. 31-én a Lorvoodi árva c. színműben lépett fel utoljára. A nemzeti Színház első színésznemzedékének egyik vezető tagja és hősszerelmese, a romantika legjellegzetesebb képviselője volt a m. színpadon. A legszélesebb skálájú m. színészek egyike, s alig van műfaja könnyű bohózattól a daljátékig, melyben kiválót ne alkotott volna. Szép tenorhangja volt. Énekelte Zampát (Hérold), Almavivát (Rossini: Sevillai borbély), Fra Diavolót (Auber) és Otellót (Verdi) is. Egressy Gábor tudatosságával szemben inkább az ösztön és az érzelmek színésze volt. Külseje, hangja is szerepet játszott abban, hogy a romantikus kor egyik szépségideálja volt. – F. sz. Hamlet, Othello, Romeo, III. Richard (Shakespeare-darabok); Bánk bán (Katona József); Kean (Dumas); Fra Diavolo (Schiller-Auber); Tóházi Károly (Kisfaludy: Pártütők); Bolingbroke (Scribe: Egy pohár víz); Antony (Dumas); Hernani (V. Hugo); Ferdinánd (Schiller: Ármány és szerelem); Tell Vilmos (Schiller); Moór Károly (Schiller: Haramiák); Korpádi Gergely (Szigligeti: Szökött katona).- Irod. Szigligeti Ede: Magyar színészek életrajzai (Bp., 1878); Nagy magyar színészek (Bp., 1959); Zsoldos Ernő: Id. L. M. (Színháztört. Füz. 19. Bp., 1958). – Szi. Jókai Mór: Első L. M: Emlékére; Ignácz Rózsa: Róza leányasszony (r., Bp., 1942).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
