Major Ákos
Major Ákos (Újpest, 1908. máj. 23. – Bp., 1987. máj. 26.): hadbíró, ügyvéd. ~ Tamás színész testvére. Jogtudományi doktorátusát 1931-ben a szegedi tudományegy.-en szerezte, 1933-ban tényleges hadbírói, 1946-ban egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1927-től 1946. nov. 1-jéig tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1933-1946 között tényleges hadbíró volt, mint ügyész tárgyalásvezető béke és hadi beosztásban (1942. máj. 31-től 1943. jún. 26-ig a repülődandár parancsnokságánál a keleti arcvonalon) egyaránt. 1933-1940 között főhadnagy, 1940-45-ben százados, 1945-ben őrnagy, alezredes, ezredes, majd 1946-ban a Magy. Néphadsereg tartalékos hadbíró vezérőrnagya lett. 1945- 46-ban a bp.-i Népbíróság elnöke. Ő volt az elnöke annak a tanácsnak, amely felelősségre vonta a SZU-nak hadat üzenő Bárdossy László min. elnököt. 1946-48-ban a Népbíróságok Orsz. Tanácsának (NOT) elnöke. 1948-1950 között a bp.-i ítélőtábla elnöke, 1951-ben tanácsvezető bíró, 1952-53-ban bíró a Legfelsőbb Bíróságon. 1954-1978 között a bp.-i Ügyvédi Kamara tagja. Az 1956-os forradalmárok pereiben az elítéltek kijelölt védőügyvédeként több esetben súlyosbítást kért. – M. Az imperialista államok nagybankjainak szerepe az új világháború előkészítésében (Bp., 1952); Népbíráskodás – forradalmi törvényesség. Egy népbíró visszaemlékezései (Bp., 1988).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
