Major Ervin
Major Ervin (Bp., 1901. jan. 26. – Bp., 1967. okt. 10.): zenetörténész, zeneszerző. ~ J. Gyula fia. A budapesti Zeneakadémián Weiner Leónál tanult. Ezzel párhuzamosan a bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktorátust szerzett (1924). A Zenei Szemle c. folyóiratot szerk. (1926–28), a Muzsika c. lap társszerk.-je (1929–30). A Nemzeti Zenedében 1928-tól tanított zeneszerzést, majd zenetörténetet, közben az isk. könyvtárát is vezette. Itt találta meg 1933-ban azokat a Galánta-vidéki hangszeres dallamokat, amelyekből Kodály Zoltán a Bp.-i Filharmóniai Társaság 80 éves jubileumára a Galántai táncok c. zenekari művét írta. 1935-ben kinevezték a Zeneművészeti Főisk.-ra a m. zenetörténet tanárának. 1941-ben Hóman Bálint követelésére el kellett bocsátani. Bár 1945-ben a Zeneművészeti Főisk. zenetörténeti tanszékén óradíjas tanár lett, nem ott folytatta pályáját, hanem 1948-tól a bp.-i Zenei Gimn.-ban, 1954-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakisk.-ban, ahol zeneszerzést tanított. Jelentős munkásságot fejtett ki a m. zenetörténeti kutatás, főként a 18–19. sz.-i m. zenetörténet, s Beethoven, Haydn, Mozart, Brahms, Liszt stb. magyar vonatkozásainak kutatásában. Zenekari műveket, kamaraműveket, szonátákat, dalokat, népdalfeldolgozásokat alkotott. 1955-ben tevékeny része volt a jubiláris Beethoven- és Bartók-kiállítás létrehozásában. 1961 szept.-ében előadást tartott a bp.-i Liszt-Bartók konferencián. Munkatársa volt az 1931-ben és 1965-ben megjelent Zenei Lexikonnak. Tanulmányainak legjavát 1968-ban Bónis Ferenc rendezte sajtó alá (Fejezetek a magyar zene történetéből, Szabolcsi Bence előszavával, Bp., 1968). – F. m. Szonáta gordonkára és zongorára (1932); Andante all'ungherese (zenekarra, 1934); Szonáta tárogatóra és zongorára (1936); Nyitány Rózsavölgyi Márk dallamai nyomán a Nemzeti Színház jubileumára (1937); Gömöri verbunk, dalok, népdalfeldolgozások, kamaraművek (1952) stb. – Írásai: Magyar táncdallamok Haydn feldolgozásában (1929, németül a Zeitschrift für Musikwissenschaftban); A Rákóczi-nóta és Rákóczi-induló (Bp.-i Hírlap, 1929. dec. 25.); Erkel Ferenc műveinek jegyzéke (Zenei Szle, 1947); Bach és Magyarország (1953); Mozart és Magyarország (1956); A martonvásári Beethoven-múzeum (Székesfehérvár, 1958); Mozart und die ungarische Musikgeschichte (1958); Csokonai és a magyar zene (1954); A galántai cigányok (Magy. Zene, 1960). – Irod. László Zsigmond: M. E. (Magy. Zene, 1967. 5. sz.); Bónis Ferenc: M. E. halálára (Muzsika, 1967. 12. sz.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
