Makay Gusztáv
Makay Gusztáv (Pécs, 1910. márc. 12. – Bp., 1984. dec. 2.): irodalomtörténész, kritikus, tanár. Egy.-i tanulmányait a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en mint Eötvös-kollégista végezte m.-francia szakon. 1933-ban szerzett tanári oklevelet. A párizsi École Normale Supérieure-nek volt egy évig ösztöndíjasa. Egerben és Pécsett tanított. 1941-től a bp.-i Trefort utcai mintagimn. (utóbb: ELTE Ságvári Endre Gyakorló Gimn.) vezető tanára nyugalomba vonulásáig (1975); egyszersmind az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) szakmódszertani oktatója, docensi címmel. Ifjúkori esszéit, kritikáit a Sorsunkban (melynek társszerk.-je is volt) és a Magyar Csillagban adta közre. Tehetségére – Beszélgetőfüzeteinek egy anonim utalása szerint – már Babits felfigyelt. Számos m. nyelv- és irodalom tankönyv és francia szakmódszertani munka szerzője, ill. közreműködője volt. – M. A halál költészete a magyar lírában Vörösmartytól Adyig (Pécs, 1937); Illyés Gyula (Bp., 1940); József Attila (Bp., 1941); Babits Mihály, a Szellem költője (Pécs, 1941); „Édes hazám, fogadj szívedbe! ” (versértelmezések, Bp., 1959); Irodalomtanítás (Bp., 1964); Tóth Árpád (Bp., 1967); Egy személyiség fejlődése (önéletrajzi vázlat, Jelenkor, 1985. 2. sz.). – Irod. Gábor István: Egy kiváló tanár emlékezete (Magy. Nemzet, 1984. dec. 11.); Walkó György: Gyászsorok M. G.-ért (Élet és Irod., 1984. 50. sz.); Kozocsa Sándor Géza: Nekrológ (Pedagógiai Szemle, 1985. 2. sz.); Szablyár Ferenc: M. G. (Irod. tört., 1985. 3. sz.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
