Márkus László
Márkus László (Szentes, 1882. nov. 19. – Bp., 1948. ápr. 25.): író rendező, színházi szakíró, kritikus. Orvosnak készült, de tanulmányai befejezése előtt újságíró lett az Alkotmány c. lapnál. A Thalia Társ.-hoz tartozott. 1907-től a Magyar Színház rendezője, 1913-tól a Király Színház és a Magyar Színház szcenikai felügyelője. 1917-ben részt vett a Déli Hírlap megalapításában. 1919-ben az Apollo Kabaré rendezője, majd művészeti vezetője. A Tanácsköztársaság idején írt cikkeiben a jövő proletár színházának művészetével foglalkozott. 1922-ben a Pesti Hírlap és A Reggel c. lapokhoz szerződött cikk- és vezércikkírónak és ugyanakkor megkezdte díszlettervezői munkáját is a Renaissance Színházban. 1923-tól az Operaház tagja: 1925-től főrendező, 1926-tól vezető főrendező, 1934-ben örökös tag. Közben egy évig a Nemzeti Színház ig.-ja is volt. 1935 – 1944 között az Operaház ig.-ja. 1945-től haláláig a Színművészeti Főisk. tanára. Művészi tevékenységét a mértéktartó ízlés, az új stílusú drámarendezés, a cselekmény és zene szerves egysége jellemezte. Rendezései és színpadképei közül kiemelkedtek: Farsangi lakodalom (Poldini); Pelléas et Mélisande (Debussy); Parsifal (Wagner); Thais (Massenet); Francesca da Rimini (Zandonai); Turandot (Puccini); Háry János és Székelyfonó (Kodály); A kékszakállú herceg vára (Bartók). – A némafilmkorszakban számos film díszleteit tervezte, több filmet rendezett. Ezek közül ismertebbek: Az aranyszemű hölgy (1920); Masamód (1920); A szerelem mindent legyőz (1920); Az óhaza )1920). – F. m. Színművek: Attila, hun legenda (bem. Nemzeti Színház, 1911); Ágis tragédiája (bem. Nemzeti Színház, 1936). Balettszövegek: Árva Józsi három csodája (Mohácsi Jenővel, Kósa György zenéje, bem. Operaház, 1933): Az önző óriás (Hubay Jenő zenéje bem. Operaház, 1936); Csongor és Tünde (Weiner Leó zenéje, bem. Operaház, 1930); Magyar Ábrándok (Liszt Ferenc zenéje, bem. Operaház 1933). Színműfordítások: Ibsen: Hedda Gabler; Hebbel: Mária Magdolna; Ibsen: A vadkacsa. – Irod. Zádor István: Az opera (Bp., 1947); Bónyi Adorján: M. L. (Hírlap, 1948. 91. sz.); Magyar Bálint: M. L. (Film Színház Muzsika, 1966. 15. sz.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
