Nagy János
Nagy János (Debrecen, 1919. máj. 4. – Bp., 1970. júl. 14.): tanár. Tanulmányait a debreceni tudományegy.-en végezte matematika–fizika szakon. 1943-ban szakvizsgát tett. Oklevelet 1948-ban szerzett. Közben 1941–43-ban externista volt a debreceni Orvosi Fizikai Intézetben, 1943-tól katona, majd hadifogságból hazatérve 1947-től a debreceni tanítóképző intézetben, 1948-tól 1951-ig a tiszaföldvári áll. általános gimn.-ban tanított, ig.-h. és a dolgozók gimn.-ának ig.-ja. 1951-ben a Közoktatásügyi Min.-ban előadó, ill. rövid ideig az Egészségügyi Min.-ban. 1951-ben a bp.-i orvosi egy. Fizikai Intézetében tanársegéd, 1956-tól haláláig adjunktus. 1964-től az Intézet vezetőh.-e. Számos szakbizottság tagja volt. A Magy. Biofizikai Társ. alapító tagja, az egy.-i Izotóp Bizottság ügyvezető titkára, a Fizikai Szemle szerk. bizottságának tagja volt. Úttörő munkát végzett a radioaktív izotópok gyógyászati alkalmazása terén. Az egyik első hazai izotóplaboratórium az ő irányításával létesült. Számos izotópműszert, mérési módszert fejlesztett ki. Jelentősek biofizikai kutatásai is. Közel száz tudományos közleménye, két könyvrészlete jelent meg.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
