Nagypál László
Nagypál László (Kiskunhalas, 1915. márc. 27. – Bp., 1982. aug. 8.): operaénekes (tenor, majd bariton), énektanár. Tanulmányait a bp.-i Zeneműv. Főisk. ének- és operaszakán, Molnár Imre tanárnál végezte 1933-39 között. 1939-73-ig a Magy. Áll. Operaház, majd 1959-61-ben a debreceni Csokonai Színház magánénekese. 1976-82 között a jászberényi Palotási János Zeneisk. énektanára. A Magy. Áll. Operaházban Hovanszkij Andrejként debütált, 1964-ig a színház egyik legszebb hangú tenoristájaként működött. Kimagasló muzikalitás és kiművelt énekhang jellemezte szerepléseit. 1964-től nyugdíjazásáig baritonistaként működött. Vendégszerepelt az Áll. Operaház tagjaként az NSZK-ban, Olaszo.-ban, a SZU-ban, Angliában és az USA-ban. – F. sz. Hoffmann (Offenbach: Hoffmann meséi); Pinkerton (Puccini: Pillangókisasszony); Don Carlos (Verdi: címszerep); Hermann (Csajkovszkij: Pique Dame); Belmonte (Mozart: Szöktetés a szerájból); Rodolfo (Puccini: Bohémélet).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
