Nopcsa Ferenc, báró
Nopcsa Ferenc, báró (Déva, 1877. máj. 3. – Bécs, 1933. ápr. 23.): nagybirtokos, paleontológus, geológus, az MTA tagja (l. 1917, r. 1928). Főisk. tanulmányút a bécsi Theresianumban végezte. Figyelme akkor fordult a paleontológia felé, amikor szentpéterfalvai birtokukon (Hunyad vm.) krétakori ősgyíkmaradványokat talált. Bejárta szinte egész Európát. 1902-ben Olaszo.-ban, 1903-ban Kréta szigetén, majd Franciao.-ban és Angliában járt (itt a British Museum őshüllőgyűjteményét tanulmányozta). 1903-ban keltette fel érdeklődését Albánia, 1905 – 07-ben rendszeres geológiai kutatásokat végzett itt, majd 1910-től több ízben is járt Albániában, geológiai és paleontológiai kutatások mellett értékes néprajzi anyagot is gyűjtött: énekeket, babonákat, népi hagyományokat, jogszokásokat és a legkülönbözőbb ruházati és eszköztörténeti adatokat stb. 1912-ben a londoni geológiai társulat l. tagja. 1925-ben a Földtani Intézet ig.-ja lett. Ez időben kezdett behatóan foglalkozni tektonikával. Evégből bejárata az Adria partvidékét és Olaszo.-ot. Kezdeményezője a mo.-i geotermikus grádiens-kutatásoknak. Állásáról 1929-ben lemondott és Bécsbe költözött. Öngyilkos lett. Legfőbb kutatási területe haláláig a dinosaurusokkal kapcsolatos problémák tisztázása. A másik terület, amely jóformán egész életében foglalkoztatta: Albánia geológiája volt. Az őshüllők világszerte elismert szakértője volt. – F. m. Dinosaurierreste aus Siebenbürgen (Wien, 1899); Gyulafehérvár, Déva, Ruszkabánya és a romániai határ közé eső vidék geológiája (Bp., 1905); A legsötétebb Európa (Vándorlások Albániában. Bp., 1911); Adatok az északalbán parti hegyláncok geológiájához (Bp., 1916); Die Familien der Reptilien (Berlin, 1923); Albanien, Bauten und Trachten (Berlin, 1925); Geographie und Geologie Nordalbaniens (Bp., 1929); Zur Geschichte der Adria. Eine tektonische Studie (Zeitschr. Deutsch. Geol. Ges. 1932). – Irod. Vadász Elemér: Egy nagy tudós halálához (Századunk, 1933., 4 – 5. sz.); Lambrecht Kálmán: Franz Baron N. der Begründer der Paläophysiologie (Palaeontologische Zeitschr. 15. Berlin, 1933); Vendl Aladár: N. F. emlékezete (Földtani Közl., 1934); Tasnádi Kubacska András: N. F. kalandos élete (Bp., 1937); Tasnádi Kubacska András: Franz Baron N. (teljes levelezéssel, Bp., 1945): Robel Georg: Franz Baron N. und Albanien. Ein Beitrag zu N.-s Biographie (Wiesbaden, 1966).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
