Pásztor Béla
Pásztor Béla (Bp., 1908. aug. 7. – Ukrajna, 1943): költő. A jogi doktorátus megszerzése után, hosszú időn át magántisztviselő volt, közben kitanulta a pékmesterséget is. Versei a Nyugatban, a Népszavában és a Szép Szóban jelentek meg. Élete vége felé mindinkább kifejezésre jutott lírájában az elnyomottak iránti együttérzés, a rettegés a fasizmustól. Munkaszolgálatosként halt meg az ukrajnai fronton. – F. m. Méregkóstolók (versek, Bp., 1939); Bábuk és halottak (versek, Kárpáti Aurél előszavával, Bp., 1948); Válogatott versek (Vészi Endre utószavával, Bp., 1959). – Irod. Jankovich Ferenc: P. B. (Nyugat, 1939); Bóka László: P. B. Címszó egy képzelt irodalmi lexikonból (Élet és Irod. 1963. 13. sz.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
