Peéry Rezső, Limbacher
Peéry Rezső, Limbacher (Pozsony, 1910. márc. 27. – Stuttgart, NSZK, 1977. nov. 11.): író, újságíró. A pozsonyi tudományegyetemen szerzett tanári diplomát (1932). Pozsonyban, utána Magyaróvárott és Sopronban volt gimnáziumi tanár, illetve iskolaig. Pozsonyban és Bp.-en újságíró (1939–48). A pozsonyi Magyar Hírlap és Esti Újság munkatársa, ezután ismét tanított. Részt vett a csehszlovákiai m. fiatalok Sarló-mozgalmában. Čapek és Fučik műveit fordította magyarra. Tanulmányai jelentek meg Az Ország Útja (Bp.), a Magyar Figyelő (Pozsony) és a kolozsvári Korunk c. folyóiratokban. Tagja volt a csehszlovákiai PEN Clubnak és a Masaryk Akadémiának. 1954–1956 között a Soproni Szabadegyetem vezetője. 1956 végén elhagyta Mo.-ot, Bécsben élt, majd Stuttgart mellett, Reutlingenben volt könyvtárig. A nyugati m. lapok közül (1963-ig) a brüsszeli Szemle, majd az Új Látóhatár, Magyar Híradó, Irodalmi Újság közölték emlékezéseit, írásait. Tanulmányai franciául és. németül is megjelentek. A két háború között a Duna-völgyi népek kölcsönös megértését szolgáló erőfeszítései formálták politikai és emberi magatartását, amely színvonalas publicisztikájában és közvetlenebb hangvételű, de művészileg igényes élményprózában nyert kifejezést. – M. Perem-magyarok az idő sodrában (tanulmány, Pozsony, 1940); Requiem egy országrészért (München, 1975). – Irod. E. Fehér Pál: Vis inertiae. Meditáció P. R. írásai fölött (Kritika, 1978. 4. sz.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
