Rácz Gyula
Rácz Gyula (Bors, 1900. máj. 10. – Bp., 1974. márc. 21.): állami gazdasági igazgató. Napszámos, kubikos volt. A polgári demokratikus forradalom idején falujában megalakította a nemzeti gárdát. A román hadsereg bevonulása után elfogták, besorozták a román hadseregbe. Leszerelése után földműves. A harmincas évek elején a Városi és Falusi Dolgozók Blokkja Bihar vm.-i tagozatának egyik vezetője és képviselőjelöltje. A szervezet feloszlatása után illegális pártmunkát végzett, a Gyimes völgyi csángók felkelésének (1934. okt. 15.) egyik szervezője. Letartóztatták és kétévi börtönre ítélték. Szabadulása után a Magyar Dolgozók Szövetsége (MADOSZ) brassói értekezletén (1937. nov.) a szervezet titkárává választották. 1938-ban, a MADOSZ betiltása után is folytatta tevékenységét. A második bécsi döntés (1940) után az újjáalakult illegális pártszervezetek egyik vezetője volt. Moszkvába küldték, ahol felvette a kapcsolatot a Kommunista Internacionáléval és a m. kommunistákkal. Visszatérése után elfogták, 15 évi fegyházra ítélték. 1942 őszén büntetőszázaddal Ukrajnába vitték. Szovjet fogságba esett, partizánnak jelentkezett. A rozsnyói partizániskola parancsnokh.-e, az antifasiszta harcosok kiképzője lett. 1945. ápr.-ban hazatért, a Földmunkások és Kisbirtokosok Orsz. Szövetségének (FÉKOSZ) főtitkára, 1948-ban a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Orsz. Szövetségének (DÉFOSZ) főtitkára volt. Az 1950-es évek elején állami gazdasági ig. Súlyos balesete miatt nyugdíjba kellett menmie. Ettől fogva a Szövetkezetek Orsz. Szövetsége (SZÖVOSZ) elnökségének, az Orsz. Szövetkezeti Tanácsnak tagja. Tevékeny részt vett a mezőgazdasági termelés megindításában, a szövetkezeti mozgalom szervezésében. – Irod. Egy földmunkás forradalmár: R. Gy. (Munka, 1974. 4. sz.); Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen 1941–45 (Bp., 1969); Elhunyt R. Gy. (Népszabadság, 1974. márc. 24.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
