Richtmann Mózes
Richtmann Mózes (Homonna, 1880. szept. 22. – Bp., 1972. aug. 20.): tanár, szerkesztő, judaikakutató. A bp.-i és a boroszlói rabbiképzőben tanult, Goldziher Ignác és Bacher Vilmos tanítványa volt. Bp.-en szerzett bölcsészdoktorátust (1904) és rabbioklevelet (1906). Egy évig a budapesti Dohány u.-i főtemplom rabbija, majd Krausz Sámuel utódaként 40 éven át az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet vallástanára. 1950-től 1962-ig – nyugdíját szüneteltetve –, ismét a Rabbiképző Intézet tanára volt. Az I. világháború idején egyedül szerk. a Magyar Zsidó Szemle c. folyóiratot, később más, felekezeti lapokba is írt cikkeket, ill. szerk. egyéb újságokat (Szombat, Szombat Almanach, Zsidó Újság, Ortodox Zsidó Újság, Új Élet). Értekezései jelentek meg a Magyar Zsidó Szemlében, az IMIT Évkönyveiben, az Antik Tanulmányokban. Elsőként használta történeti forrásként az ún. responzum-irodalmat. – F. m. Az arab-zsidó neoplatonikusok etikai nézetei (doktori értekezés, Bp., 1904); Landau Ezékiel prágai rabbi és a magyar zsidók (Bp., 1907); A régi Magyarország zsidósága (Bp., 1912); Ortodoxia és cionizmus (Bp., 1920); Mendelssohn Mózes (IMIT Évkv., 1936); Izrael előharcosa (Pfeiffer Izsák emléke, Bp., 1949). – Irod. Schindler József: Emlékfüzet dr. R. M. 75. születésnapjára (A Vidéki Rabbikar Körlevele, 1955).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
