Schmidt József
Schmidt József (Vác, 1868. dec. 24. – Bp., 1933. okt. 1.): indogermanista, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1911). 1899-ben szerzett tanári oklevelet Bp.-en, ugyanakkor áll. főgimn. tanár. 1908-ban egy.-i magántanár, 1910-től a bp.-i egy.-en az indogermán összehasonlító nyelvészet ny. rk., 1914-től ny. r. tanára. A Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt lemondásra kényszerült. 1924-ben nyugdíjba vonult. Számos indogermanisztikával foglalkozó cikke jelent meg. Jelentősek fordításai is. Latin-m. és m.-latin szótárt szerkesztett. – F. m. Nasalis infixum névszókban (Bp., 1904); Az itáliai nyelvcsalád helyzete az indogermán nyelvek körében (Bp., 1907); Kísérlet az indogermán gutturális probléma megoldására (Bp., 1912); Az indogermán flexio genesisének problémája (Nyelvtudomány, III – IV.); Buddha élete, tana és egyháza (Bp., 1920); Az ó-ind epika (Bp., 1921); A szanszkrit irodalom története (Bp., 1923); Az ind filozófia (Bp., 1923); Nyelv és nyelvek (Bp., 1923); Pancsatantra (Bp., 1924). – Irod. Székely Artúr: Sch. J. (Nyugat, 1933); Mády Zoltán: Sch. J. Halálának 30. évfordulójára (Antik Tanulm. 1963. 3 – 4. sz.); Prohászka János: Egy elfelejtett magyar nyelvtudós. S. J. emlékezete (Magy. Nemzet, 1963. 171. sz.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
