Somlay Artúr, Schneider
Somlay Artúr, Schneider (Bp., 1883. febr. 28. – Bp., 1951. nov. 10.): színész, Kossuth- díjas (1948, 1951), kiváló művész (1950). A Vígszínház színészisk.-jának (1898 – 1900) elvégzése után Körmöcbányán, Zsarnócán, majd 1902-ben Pozsonyban játszott. 1903-ban Kassán, Aradon, 1904 – 05-ben Kolozsvárott volt színész. 1905-ben fellépett a Magyar Színházban, utána a Vígszínházhoz szerződött, 1906 nyarán a Városligeti Színkörben vendégszerepelt. 1907 őszén a Magyar Színházban, 1908-ban Miskolcon játszott. 1909-től 1920-t a Nemzeti Színház tagja volt és részben Újházi Ede szerepkörét vette át. 1920 – 22 között a Ny-európai országokat járta és Berlinben filmezett. 1922 őszén az Unió Színházának kötelékébe lépett. 1924 nyarán a bécsi Kammerspielében, 1924 – 26 között a Renaissance Színházban vendégszerepelt. 1926-ban a Magyar Színházban Molnár Ferenc A vörös malom c. darabjában szerepelt nagy sikerrel. 1927 – 29 között és 1931 – 35-ben a Vígszínház, 1929 – 30-ban a Belvárosi Színház tagja volt, közben az Andrássy úti Színházban is fellépett. 1935 – 36-ban visszatért a Nemzeti Színházhoz, de a következő évadban megint a Vígszínházhoz szerződött. 1942-ben egy évre ismét a Nemzeti Színházhoz, 1943-ban megint a Vígszínházhoz szerződött. 1946-ban a Nemzeti Színház meghívta tagjai sorába, 1948-ban örökös tag lett. Egyaránt kiváló alakítója volt m. és külföldi klasszikus, valamint modern szerepeknek. Sok filmszerepet is játszott, filmszereplései egyenérékűek voltak színpadi alakításaival. A némafilm időszakától filmezett. Öngyilkos lett. – F. sz. Tibort, Petur bán (Katona: Bánk bán); Péter apostol (Madách: Az ember tragédiája); Lear király (Shakespeare); Von Walter (Schiller: Ármány és szerelem); Oswold (Ibsen: Kísértetek); Rank doktor (Ibsen Nóra); Edgar (Strindberg: Haláltánc); címszerep (Hanptmann: Crampton mester); Clausen tanácsos (Hauptmann: Naplemente előtt); a rendező (Th. Wilder: A mi kis városunk); címszerep (Gorkij: Jegor Bulicsov). – I. f. Ma és holnap (1912), Faun (1917), Az orvos titka (Párizs, 1929 – 30), Az új földesúr (1935), Halálos tavasz (1939), Fűszer és csemege (1940), Zárt tárgyalás (1940), Európa nem válaszol (1941), Haláltánc (1941), Aranypáva (1943), Benedek-ház (1943), Valahol Európában (1947), Ludas Matyi (1949). Különös házasság (1951), Nyugati övezet (1951). – Irod. Benedek András: S. A. (Nagy magyar színészek, Bp., 1957), Ribi Sándorné: S. A. (Adattár, Bp., 1957.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
