Tóth László
Tóth László (Bp., 1876. jan. 12. – Bp., 1956. dec. 28.): gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1955). Oklevelét 1898-ban a bp.-i műegy.-en nyerte. Működését 1899-ben a Ganz és Társa Villamossági Gyár szerkesztési osztályán kezdte. 1900-ban szabadalmaztatta csuklós egyeshajtású hajtóművét, mely először a Valtellina-vasút mozdonyain nyert alkalmazást. Ugyancsak az említett vasút számára dolgozta ki új, üzembiztos munkavezeték-felfüggesztési rendszerét. 1904-től a Városi Villamos Vasút főműhelyének vezetője. Itteni működésének egyik eredménye a motoros kocsik új rendszerű, kis súlyú légsűrítője. 1906-tól a Ganz Villamossági Gyár műhelyfőnöke; 1909-ben az amerikaiakat megelőzve a villamosmotorgyártásban bevezette a szalagrendszerű gyártási módszert. 1911-ben a Ganz és Társa Danubius gép-, vagon- és hajógyár Kőbányai úti gyárának műhelyfőnök-ig.-ia. E minőségében főleg a haditengerészet számára készülő gőzturbinák és egyéb gépi berendezések építésének volt irányítója. 1917- től a hadügyi kormányzat rendeletére a bécsi Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) gyár újjászervezését végezte, majd 1918-tól a Warchalowsky és Társa osztrák gépgyárnál működött. Itt a benzin-villamos motoros személykocsik kialakításában volt jelentős szerepe. 1927-ben a MÁVAG, majd 1929-ben a MÁV szolgálatába lépett, ahol Kandó Kálmán munkatársaként részt vett a fázisváltós mozdonyok szerkesztésében, gyártási problémáinak megoldásában, műszaki ellenőrzésében. 1953-ban nyugalomba vonult, de a Ganz Vagongyár meghívására tanácsadói minőségben élete végéig foglalkozott a motorkocsik műszaki kérdéseivel. – Irod. Sachs, K.: Elektrische Vollbahnlokomotiven (Berlin, 1928); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958); Manndorf Béla: T. I.. (Műszaki nagyjaink, II., Bp., 1967.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
