alag
alag –’ ‹régebben› pince, földalatti üreg’; ‘‹ma összetételek előtagjaként› hegymélyi, földalatti’: alagút, alagsor (‘pinceszinten épült lakóhelyiségek’), alagcső (‘a talajvíz elvezetésére szolgáló cső’).
Az ~ nyelvújítási szó, Barczafalvi Szabó Dávid alkotta az al főnévből a mesterséges -g képzővel, amelyet az agyagból vontak el (lásd anyag). Önálló szóként a múlt század végére elavult, csak összetételei elevenek. Lásd még alacsony, alant, alany, alap, alássan, alászolgája, alattomban, aláz, alig, alj, aljas, alom, alsó, alul.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
