bújik
bújik – ‘rejtőzik’; ‘behatol’: ágyba bújik, bebújik az oduba, barlangba; ‘magára ölt’: ingébe, ruhájába bújik. Származékai: bujdosik, bujdosó, bujdokol, bujkál, bújtat, bújócska, bújócskázik.
Lehet, hogy finnugor eredetű szó: finn pukea (‘öltöztet’), észt pugema (‘mászik, bújik’); a szóeleji p ⇨ b változásra van példa (lásd bél, bőr). Az eredeti tőalak bú volt (bútt az üldözött – Kölcsey); a bújik és a búvik alakváltozat a búik hiátusának két különféle betöltése révén keletkezett. Lásd még bujt1, búvár, lebuj.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
