érv
érv – ‘megokolás’. Származéka: érvel, érvelés.
Nyelvújítási alkotás; -v eleme a nyelv szóból tévesen kikövetkeztetett képző, amelyet az élv, szerv, terv szavak formálásánál is felhasználtak, feltehetőleg az élv mintájára. A képzés alapszava azonban bizonytalan, valószínűbben az ér1 ige, annak ‘érvénye van’ jelentéskörében, de belejátszhat az erő töve is, önkényes megnyújtással; ez utóbbira vall, hogy a szót kezdetben és elvétve ‘energia’ értelemben is használták, igaz, hogy ekkor erv formában.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
