idő
idő – ‘a tér mellett az anyag legfőbb létezési formája, amely a történések egymásutánjában érzékelhető’; ‘időtartam’; ‘időjárás’: szép idő várható; ‘‹régebben› év’. Származékai: idős, idősödik, időtlen, időz, időzít, idült.
Vitatott eredetű szó. Talán ótörök jövevényszó a csuvasos rétegből: türk, ujgur öd-, altáji öy- (‘idő’); ennek a származtatásnak elég komolyak a hangtörténeti nehézségei. Más nézet szerint az ~ az ide határozószónak jelentésben elkülönült alakváltozata; eredeti jelentése közelre mutató értelméből eredően ‘jelen időpont’ volt, ahogy az idei, idén, valamint az esztendő szavakban is tetten érhető. Az idült (mint a latin eredetű krónikus magyarítása) és az időzít nyelvújítási alkotások. Lásd még ideiglenes, idejekorán, idény, idétlen, időjárás.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
