köböl
köböl – ‘régi űrmérték szemes terménynek ‹62, 95, illetve 125 liter helytől és kortól függően›’; ‘ilyen űrtartalmú faedény’; ‘régi földmérték ‹annak alapján, hány köböl búzamagot lehet vetni bele›’: négy köböl (vagy köblös) föld.
Szláv eredetű szó: horvát kebel, szlovén kobel (‘dézsa, sajtár’); ezek forrása, ófelnémet közvetítéssel, a latin cupellus (‘gabonamérték’), a cupa (‘bödön, kád’) kicsinyített alakja. Nyelvünkben is elsődleges jelentés volt a faedény, amely aztán mértékül szolgált. Lásd még köb, köpöly, kupa, kupica, kupola, kübli.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
