mond
mond – ‘szóban (vagy írásban) közöl’. Származékai: mondás, mondó, mondat, mondható, mondhat(at)lan, mondogat, mondóka.
A ~ feltehetőleg gyakorító -d képzős ige, mon- alapszava pedig ősi uráli örökség: cseremisz manams (‘mond’), finn manata, manaan (‘int, buzdít’), szamojéd man- (‘mond’). Az alapszó igen rég elavult, úgyhogy ma a ~ képzett voltát éppoly kevéssé érezzük, mint az áld, esd, kérd igékben. Lásd még mendemonda, monda.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
