mulya
mulya – ‘mamlasz, bárgyú (ember)’.
Az eredetibb, s tájnyelvekben még élő ‘öszvér’ jelentés alapján biztos, hogy a ~ végső forrása a latin mulus, mula (‘hím, illetve nőstény öszvér’). Ez különféle utakon számos nyelvbe elszármazott: bajor-osztrák muli, olasz mulo, mula, horvát, szlovák mula; a magyar szó közvetlen átadója nem határozható meg, illetve az idők során többszörös átvétel is történhetett; az l hang palatalizálódott. Mai értelme a gúnyosan használt állatnevekével (szamár, ökör, marha) párhuzamosan alakult ki. Lásd még mulatt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
