olvas
olvas – ‘írott szöveget nézve annak értelmét felfogja’; ‘a megértetteket hangosan kimondja’: felolvas; ‘‹más jelrendszer jeleit› megérti’ kottát olvas; ‘‹rejtett tartalmat› kikövetkeztet’: olvas a jelekből, valakinek a szeméből; ‘‹régen› számlál’: a pénz olvasva jó; ‘szemére vet’: ráolvassa, fejére olvassa bűneit; ‘‹rá- igekötővel› bűvös igéket mormol fölötte ‹babonás gyógyítás céljával›’. Származékai: olvasás, olvasó, olvasgat, olvastat, olvasott, olvasatlan, olvasható, olvashatatlan, olvasat, olvasmány, olvasmányos.
Bizonytalan eredetű szó. Feltehető olva- alapszava talán egy régibbi lova- tő hangátvetéses folytatása -s gyakorító képzővel (mint futos, keres, tapos). A lova- finnugor eredetű: vogul lovant, mordvin lovomsz (‘számol, olvas’). Az eredetibb ‘számlál’ jelentésből ‘betűket sorba számlál’ ⇨ ‘megérti őket’ fejlődés történt; némileg hasonló a görög legó (‘szed, számít, sorol’), latin legere (‘szed, gyűjt, sorol’), német lesen (‘kiválaszt, gyűjt’) igék esete, amelyek mind felvették az ‘olvas’ jelentést. A fenti származtatás hibája, hogy a feltett hangátvetést nemhogy bizonyítani, de még valószínűsíteni sem tudja. Lásd még olvasó.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
