üvölt
üvölt – ‘kiált, kiáltoz, ordít ‹fájdalmában, dühében›’; ‘nagy erővel fúj, tombol ‹szél, vihar›’; ‘elnyújtott, mély hangot hallat ‹állat›’. Származékai: üvöltő, üvöltés, üvöltöz.
Hangutánzó eredetű szó, képzésmódjára a süvölt is hathatott.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
