vét
vét – ‘bűnt, hibát követ el’: vét az Isten ellen, vét a szabályok ellen; ‘ártalmat, kárt okoz’: a légynek sem vét; ‘‹el- igekötővel› elhibáz’: elvétette a lépést. Származékai: vétek, vétség, vétkes, vétkezik, vétlen.
Ismeretlen eredetű szó.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
