visel
visel – ‘‹öltözéket, szakállt, szemüveget stb.› hord’; ‘‹terhet› hordoz, tart’; ‘‹költséget, felelősséget, gondot› magára vállal’: gondot visel; ‘folytat’: hadat visel; ‘‹el- igekötővel› eltűr ‹szenvedést, bajt›’; ‘‹valamilyen› magatartást tanúsít’: jól viseli magát. Származékai: viselet, viselős, viselkedik, viselkedés, viseltet, (el)viselhető, (el)viselhetetlen.
A visz ige rövid vi- tövéből alakult ki -sel gyakorító képzőegyüttessel (mint pl. tapsol, kuksol vagy, zöngésült formában, horzsol, perzsel).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
