Andrád Elek (barátosi),
Andrád Elek (barátosi),
erdélyi nemes székely származású szinész, később ügyvéd; Kolozsvárt végezte a törvényt 1805-ben, midőn a szinészi pályára adta magát és b. Wesselényi pártfogásával Magyarországba jött: 1807-ben Szegeden élt. Utóbb a szinészeti pályáról lemondott és visszatért Erdélybe, hol 1812-ben egy székely huszár osztály határőri ügyvédévé neveztetett ki, mely tisztét haláláig (mikor?) viselte.
Munkái:
1. A meg-rebbent músa a magyarokhoz 1805-ben, vagyis a fekete esztendőben. Töredék. Kolozsvár, 1805.
2. Mesés költemények. I. Pest, 1807.
3. Hóra-világ. Érzékeny-játék 4 felv. Némely javításokkal közrebocsátotta Ponori Thewrewk József. U. ott, 1823. (Először 1808. márcz. 18. adták Pesten, azután 1814-ig többször.)
Mint az első magyar szinművészet apostolainak egyike, több szindarabot irt névtelenül, melyek szinpadra is kerültek, ilyenek: A kolozsvári szép leány, vigj. 5 felv. (Pesten, 1809. szept. 18. adták elő), A kolozsvári biró (Mátyás király és a kolozsvári biró czimmel is), érzék. játék 4 felv. (1807. nov. 20-tól 1813-ig többször adták Pesten). Zrinyi Miklós és az ő barátai, érzék. játék 5 felv. (1807. jul. 7-től 1814-ig többször adták a pesti szinpadon, az utóbbi évben Székesfehérvárott is.) Házi kereszt, vigj. 1 felv. (Pesten 1811. ápr. 21 adták először, azután még kétszer.) Krollin obester, nézőj. 3. felv. (1813. jul. 23. adták elő Pesten.)
Hátrahagyott kézirataiból közölt az Aglaja IV. kötete 1831-ben nehány verset.
M. Játékszini Zsebkönyvecske 1807/8. és M. Teátrumi Almanák 1814., 1815.
Básthy, Magyarok Emléke. I. 153.
Figyelő. XIV. 74.
Petrik, Bibliogr.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
