Azary Ákos,
Azary Ákos,
orvos-sebésztudor, a budapesti állatgyógyintézetben az állatorvostan nyilv. rendes tanára, egyetemi magántanár, szül. 1850. ápr. 27. Verbiáson, Beregm., az orvostudori oklevél elnyerése után 1875. ápr. 22. a budapesti egyetem gyógyszertani intézetének segédévé választatott. A boszniai hadjáratban mint közös-hadseregbeli főorvos vett részt. A hadjáratból visszatérve az állatorvostan és állatjárványtan tanulásához fogott; e czélra hosszasan tartózkodott a berlini, müncheni s párisi iskolákban. Külföldi utazása után 1885. ápr. mint állami állatorvos nyert alkalmazást; majd az állatorvostan és járványtan ny. r. tanárává neveztetett ki a budapesti állatgyógyintézetbe. Meghalt 1888. jul. 20. Szobbon.
Gyógyszerészeti értekezéseket irt az Orvosi Hetilapba (1876–1881) s Természettud. Közlönybe (1877–1878). Alig van tekintélyesebb franczia vagy német állatorvostani vagy járványtani szaklap, melynek munkatársa ne lett volna.
Munkái:
1. Előadások az idegrendszer betegségeiről, tartotta a Salpétriere kórházban Charcot J. M. összegyűjté és közlé Bourneville. 2. kiadás után ford. Bpest, 1875. (Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára XXVII.)
2. Kórboncztani jelzéstan vezérfonala. Orth János után ford. U. ott, 1876. (M. Orv. Könyvk.-Társ Könyvtára XXX.)
Szerkesztette a Veterinarius szakfolyóiratot 1882. szept. 15-től 1884. szept. 15-ig.
Szinnyei Repertoriuma. Term. és Könyvészete.
Orvosi Hetilap 1875. 81. sz., 1888. 32. sz.
P. Napló 1888. 211. sz.
Egyetértés. 1888. 32. sz.
Term. Közlöny 1889. 597.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
