Bay Ferencz (ludányi),
Bay Ferencz (ludányi),
földbirtokos és nyug. megyei tisztviselő, B. Istvánnak és felső-vályi Vincze Mária fia, szül. 1815. ápr. 19. Nyir-Madán, Szabolcsmegyében; iskoláinak végeztével 1837. szept. ügyvédi vizsgát tett, az ő oklevele volt a legelső magyar nyelven kiadott oklevél; 1838-ban Szabolcsmegye tiszti alügyészszé, 1841-ben első aljegyzővé választotta, mely hivatalát 1844. szeptemberig viselte, midőn a megye második követéűl küldte fel a pozsonyi országgyűlésre. 1844-ben ugyanazon megye főjegyzőjévé választatott. 1849-ben gr. Zichy Ferencz országos fő biztos első alispánná és megyei főnökké nevezte ki, mely tisztét 1853. aug.-ig ideiglenesen viselte, midőn rendelkezési állapotba helyeztetett. 1856-tól Szabolcsmegyében mint jegyző az úrbéri perekben s a polgári törvényszékek előtt mint előadó működött. 1861-ben az úrbéri székek feloszlattatván, állandó nyugalomba helyeztetett és nyir-madai birtokára vonult, hol a mezei gazdaságnak él.
Irt jogtudományi czikkeket a Törvényszéki Csarnokba (1859–62.) és A ludányi Bay család leszármazásához cz. értekezést a Turulba (1890.)
Munkái:
1. 1846-ik év februárius 23-án s. t. k. napokon Nagy-Kállóban tartott közgyűlésben kinyomatni rendelt megyei tisztviselőséget érdeklő rendszabályok. H. és év n.
2. Urbéri rendező perek természetének vázlata. Debreczen, 1856. (Ism. M. Sajtó 155. sz.)
3. A birtokrendezési perek természetének rövid vázlata. U. ott. 1856.
Csokonai Album 1861.
Petrik Bibliographiája I. 200. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
