Czimeg (Cimeg) János,
Czimeg (Cimeg) János,
kir. és bányatanácsos, szül. 1823-ban Szegeden, hol atyja Cz. György iparos polgár volt; midőn a bölcseletet az ottani kath. lyceumban elvégezte, a selmeczi bányász-akadémiára ment. Szeged fiai fözül az első s eddig egyedüli, ki e pályát választotta. Akadémiai növendék korában a német nyelven kivül a franczia s angol nyelvet is elsajátította és az idegen irodalomnak természettudományi, földtani, őslénytani, vegytani sat. irodalmát eredetiben tanulmányozta. 1848-ban mint a honvédelmi műszaki osztály mérnökkari tagja részt vett a főváros megerősítésében. A szabadságharcz lezajlása után egy alárendelt bányászhivatalban nyert alkalmazást; de nem sokára Bécsbe rendeltetett. Innen gyakorlati tervei kivitele végett Párisba ment, hol a nagy figyelmet keltett ezüstözött tükrök gyártására adta magát. Találmányát gazdagon jutalmazták, a londoni s párisi kiállításon pedig kitüntették. Később a selyemszálak ezüstözését és aranyozását találta fel. 1861-ben üdülési czélból néhány hétre szülővárosába haza utazott, ekkor ismertette meg találmányát a Szegedi Hiradóban. Párisból a szegedi Széchényi-tér rendezésére kitűzött pályázatra tervet küldött, melyet a város és helytartótanács jutalomra méltónak talált, mire a szabályozás az ő tervezete szerint vitetett keresztül. Kezdeményezésére létesült Szegeden az ipar- és kereskedelmi bank. 1865 nyarán Szegeden telepedett le s okt. 7. Szeged czímmel közművelődési hetilapot kindított meg, melyet 1867. ápr. 6-ig szerkesztett, midőn az megszünt. 1867-ben a tápéi kerület országgyűlési képviselőjének kérte fel, de ő ehelyett a pesti állatkerti igazgatóságot fogadta el. E téren csak rövid ideig működhetett, mert a kormány a körmöczbányai pénzverő intézetnél alkalmazta. 1873-ben a Szegedi Lapok 1. számában az ezüstnek a réztől való elválasztására vonatkozó igen előnyös módjának feltalálójáúl lőn bemutatva, mely módnak köszönheté a kormány, hogy a forgalmon kivül helyezett régi hatosok és tizesek nagy meggazdálkodás mellett rövid idő alatt új alakban jelenhettek meg. Működése elismeréseűl kir. és bányatanácsossá s fő fémkémlővé neveztetett ki. Megrongált egészsége helyreállítása végett Bécsbe s onnét Gráczba utazott, hol 1876. febr. 26. meghalt.
Szegedi Lapok 1876. 10. és 11. sz. (Emlékezete Szabó Mihálytól.)
Reizner János, A Szegedi Hiradó, Szeged. 1884. 39. sz. és Reizner J. külön szives közlése.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
