Dobó (Dobrow) László,
Dobó (Dobrow) László,
főügyész, vingai aradmegyei származású és 1860-ban Aradon végezte közéiskolai tanulmányait; azután a pesti egyetemen joghallgató lett; később Dobrow családi nevét Dobó-ra változtatta meg és Temesmegye főjegyzője lett; jelenleg Temesvárott mint főügyész működik.
Első költeménye Az első Fáy cz. a Zsenge Mutatványokban (Arad, 1859.) jelent meg; azután is többnyire költeményeket irt a következő lapokba: Napkelet (1862.), Koszorú (1863–64.), Családi Kör (1863.), Hölgyfutár (1863–64.), Felvidék (1863–65.), Fővárosi Lapok (1865–66. 1870. 1872.), Nefelejts (1865–72.), Hazánk és a Külföld (1866. 1868–69. 1871.); Magyarország és a Nagyvilág (1867. 1872); vegyes czikkeket és elbeszéléseket irt a Családi Körbe (1861. A kecskés), Hölgyfutárba (1863. Virágok és nyakék), Falusi Gazdába (1863. Gazdasági tudósítások), a Vasárnapi Ujságba (1863. 1865–67. 1870.), Nefelejtsbe (1864. Beőthy László), M. Bazárba (1866. Gazdag. ipa, szegény vő) és az Alföldbe; a Nap lova cz. hőskölteménye az Aradi Lapokban jelent meg.
Munkái:
1. Költemények. Arad, 1869.
2. A vak halász és három fia. Regényes elbeszélés jó kis fiuk és leányok számára. Bpest, 1873.
3. Emlékbeszéd a délmagyarországi részek visszacsatolása százados évfordulója alkalmából 1879. ápr. 23. Temesvár, 1879. (Németül is. U. ott, 1879.)
Petrik Könyvészete.
Tipray Könyvészete 1879.
Lakatos Ottó, Arad Története III. 49. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
