Drágos János (topliczai),
Drágos János (topliczai),
1848–49. országgyűlési képviselő; nagyváradi származású volt s eleinte mint megyei esküdt szerepelt, utóbb mint táblabiró. Az 1848. máj. 13-ra hirdetett szerb nemzeti gyűlésnek a bihari rumének 165,000 lélek nevében ellene mondottak, mert ők e gyűlést nem vallási, hanem politikai irányzatúnak tartották, a szerbekkel pedig nincsenek közös nemzetiségi érdekeik. Az óvást D., utóbb Bihar egyik képviselője és hazaszeretetének áldozata, szerkesztette s a P. Hirlapnak máj. 9. számában közölte. A júl. 5. megnyilt első nemzetgyűlésre Biharmegye Belényesből Drágost küldte képviselőnek; szept. 16. szólalt föl, midőn az erdélyi rumének kérvényére nézve azt javasolta, hogy az unio-törvényre vonatkozólag felhozott sérelmeket egy bizottság vizsgálja meg. D. nemsokára törvényjavaslatot nyujtott be a nyugtalankodó rumének lecsillapítása tárgyában s a ház szept. 18. gróf Haller Sándor élesdi képviselő indítványára el is határozta, hogy azt kinyomatja és tanácskozik fölötte; javaslatát azonban eltemette az idő. D. korán kezdte, hamar bevégezte politikai pályáját, melyen mint ügyes szónok tünt ki. Mint népszónok a magyar és rumén nyelvet egyforma hibátlansággal kezelte. Szemere miniszterelnök 1849. máj. őt küldte Janku Ábrahámhoz, hogy a vele való kibékülést megkisértse. Hatvani azonban az alkudozások gombolyagát karddal vágta ketté. Janku népének dühe most D. ellen fordult, kiről azt hitték, hogy részes volt a fegyverszünet megszegésében; erre máj. 9. legyilkolták.
A Tisza biharmegyei administrátor és Beőthy Ödön alispán közt folytatott harczban ő volt Dessewffy Emil lapjának (a Budapesti Hiradónak) tudosítója; a Világ (1842. I. 47. 48. sz.) cz. politikai lapban is van egy czikke: A napkeleti vallást követő oláhok Erdélyben.
Honvéd 1849. 130. sz.
Márki Sándor, Bihari Román irók. Nagyvárad, 1880. 60. 61. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
