Draskovits Miklós (trakostyáni gróf),
Draskovits Miklós (trakostyáni gróf),
országbiró, gróf D. János nádor és Thurzó Bóra fia; 1662-től kezdve a közügyekben élénk részt vett, s mint zászlós hivatalt viselő végre országbiróvá lett. 1686-ban jelen volt Buda ostrománál és visszavételénél. Az 1687. országgyűlésen a legellenszegülőbb ellenzéket képezte; okt. 31., midőn a magyarok ős királyválasztási jogukról lemondottak és I. Lipót király óhajtására az alkotmány fentartásának feltétele mellett Magyarország kormányát, kevés és végre csak D. M. ellenmondása mellett, örökségileg a Habsburgházhoz kötötték, e miatti búbánatában másnap gutaütés következtében meghalt.
Mint nagy tudományú érmész volt ismeretes; midőn Chiffletius Henrik, Otho római császár rézpénzének valódiságáról akarván meggyőződni, III. Ferdinánd császárhoz fordult, ez a dolognak megvizsgálásával D. M. főkomornikját bizta meg, ki ez ügyben 1655-ben Bécsből a császárhoz, ki akkor Pozsonyban tartózkodott, levelet küldött, melyet Chiffletius: De Othonibus acreis. Antverp. 1656. cz. munkájába fölvett.
Nejével gróf Nádasdy Krisztinával együtt fiuk nevelőjének szóló magyar instructiót irtak Tömördön, 1679. ápr. 26., melyet Paur Iván a Sopron czímű lapban tett közzé (1879. 53. sz.)
Horváth Mihály, Magyarország Története. Pest, 1862. 243.
Nagy Iván, Magyarország Családai III. 390. 393. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
