Egner Adolf,
Egner Adolf,
állami tanító-képzőintézeti tanár, szül. 1844. jún. 17. Kecskeméten; 1851-ben katonai nevelőintézetbe küldték, hol nyolcz évet töltött Fehérvárt, Nagyváradon és Kassán. 1859–62-ben tanítóképző-tanfolyamot végzett Szatmárt. 1863-ban tanító volt a nagykárolyi róm. kath. iskolánál. 1864–68-ban Budapesten tartózkodott, hol a generalbassus és összhangzattanból a nemzeti zeneakadémia biráló bizottsága előtt vizsgálatot tett. 1869-ben nevelősködött a Boér-Forinyák családnál Nagy-Károlyban; 1870-ben gymnasiumi tornatanfolyamot végzett Pesten. 1871-ben tornatanár volt a szatmári kir. főgymnasiumnál. 1873-ben középiskolai tanári vizsgát tett. 1871-ben az újonnan fölállított iglói állami tanítóképzőhöz neveztetett ki zene-, ének- és tornatanárnak; 1888-ban Znióváraljára, 1889-ben pedig Kun-Félegyházára helyeztetett át, hol jelenleg is működik. 1874-ben gymnasiumi rajztanári vizsgát tett.
Paedagogiai czikkei 1872 óta a Néptanítók Lapjában, Néptanodában, Népnevelők Lapjában, Zipser Botéban és a M. Tanítóképzőben jelentek meg.
Munkái:
1. Vezérkönyv a népiskolai énektanításban. Bpest, 1874.
2. Éneklő ABC, a népiskola hat osztálya számára. U. ott, 1874. Három füzet.
3. Módszertani s gyakorlati vezérkönyv a népiskolai fi- és leánytornászáshoz. U. ott, 1878.
4. Népiskolai tornaszerek tervrajza. Szepes-Igló, 1879.
5. Tátrai Emlékek, költemények hangokban, szóban és képben. Lipcse, 1880–83.
6. Elméleti-gyakorlati összhangzat-zenetan paedagogiai elvek szerint. Tanítóképzőintézetek, zenedék, orgonisták, valamint a művészet barátai számára. Heinze Lipót után ujólag átdolgozta. Bpest (Ober-Glogau), 1884.
Kiss Áron, Népiskolai Tanítás Története 449. 470. l.
M. Könyvészet 1884. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
