Farkas Albert,
Farkas Albert,
hirlapiró, szül. 1842-ben aug. elején Szilágy-Somlyón régi orthodox zsidó vallású magyar családból; atyja, F. János, Esterházy Kálmán gróf gyalui uradalmának haszonbérlője volt; iskoláit Kolozsvárt az unitárius kollégiumban 1860-ban végezte, mire okt. Pestre jött, hol az egyetemi joghallgatók közé iratkozott be s egyúttal alkalmazást nyert a M. Sajtó cz. politikai lapnál; 1862-ben a Honnál az ujdonsági s külföldi rovat teendőit végezte. A Schmerling korszak beköszöntvén, hire járt, hogy a zsidókat vizsgára nem bocsátják, F. otthagyta a jogi pályát és Pozsonyba ment az ottani jesibára (rabbiképző-iskola), hol a zsidó tudományoknak szentelte idejét s onnét Bécsbe is ellátogatott és Stein, Unger stb. előadásait hallgatta; mígnem 1865-ben ujra visszatért Pestre s mint főmunkatárs belépett a Balázs Sándor által szerkesztett Magyarország és a Nagyvilág szerkesztőségébe. 1870-ben a zsidó congressus alapszabályai miatt erős mozgalom indult meg a hazai orthodox zsidóság körében. F. e mozgalom élén állók közt volt, organizálta az egész országban az orthodox zsidóságot, a mely törekvése teljes sikert aratott, mert nemcsak hogy az országgyűlés kimondotta, miszerint a congressusi szabályok az orthodox zsidókra nézve nem kötelezők, hanem F. e felekezet organisatióját is egy országos gyülekezetben keresztülvitte; szervező szabályzatot dolgozott ki számára s a felekezet érdekeit képviselő országos közvetítő bizottságot alakított; főtényező volt abban, hogy úgy az irodában, mint a községekkel való levelezésekben a magyar nyelv és hazafias érzület jussanak érvényre. Ugyancsak ő létesítette a budapesti orthodox zsidó hitközséget is, melynek titkára is volt és a melyben a szellem és a nyelv szintén magyar. 1873-ban Budapest főváros tanácsa kinevezte őt tollnoknak a VII. kerületi előljárósághoz, hol 1886-ig működött, midőn nyugdíjba lépett.
Első hazafias verse: Megint úgy lesz, mint volt régen cz. a Vasárnapi Ujságban (1861.) jelent meg; ekkor már valamennyi szépirodalmi lapban jelent meg tőle költemény, a Farkasok útja cz. költői beszélyével pedig, melyet megdicsértek, pályázott a Nádasdy-féle 100 aranyos díjra; ugyenekkor jelent meg egy nagyobb allegorikus költői beszélye Sámson és Delila cz. az Izraelita Közlönyben és később ugyanott Rúth könyvének, a Dalok dalának és Jezsaiás néhány fejezetének fordítása. 1862. decz. 10. előadták a nemzeti szinházban Nápolyi Johanna cz. 4 felv. drámáját és decz. 14. ismételték. Lefordította Gervinusnak Hamletről irt tanulmányát, mely a Hölgyfutárban jelent meg.
Munkái:
1. Az orosz interventió Magyarországon. Diplomatiai okmányokkal bővítve. Teleki László gróf után németből ford. Pest, 1861.
2. Nemzeti hárfa. Magyar költőnők műveiből összeállítva. Pest, 1862. (Előszóval.)
3. Országgyűlési Emlékkönyv 1866-ra. Pest, 1866–67. Tíz füzet. (Hajnik Károllyal együtt.)
4. Deák adomák. Pest, 1870.
5. Tolla Feraldi. Regény, About Edmund után ford. Pest, 1872.
6. Racine szinművei II. Phaedra, szomorújáték 5 felv. ford. Kiadja a Kisfaludy-társaság. Pest, 1872. (Ism. Bud. Szemle XVII.)
7. Az Abderiták. Wieland után ford. Bpest, 1884. (Olcsó Könyvtár 180. sz. és Zöld Könyvtár 12. sz. Ism. Bud. Szemle XXXIX. Heinrich Gusztáv.)
Szerkesztette a Magyar Zsidót 1867. nov. 10-től és 1868-ban; Balázs Sándorral együtt az Omnibus cz. politikai napilapot 1871. ápr. 25-től nov. 4-ig, mikor a lap megszünt.
Kéziratban van: A zsidó irodalom remekei cz. nagy munkája.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1884. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
