Farkas Sándor (gyulafehérvári),
Farkas Sándor (gyulafehérvári),
alszolgabiró és 1848–49-ben vésztörvényszéki biró, szül. Kis-Enyeden a mult század végén és Nagy-Enyeden tanult; Alsó-Fehérmegye táblabirája s az ellenzék hirneves szónoka volt. Gazdag nyelvismerettel birt; beszélte a magyar, latin, oláh, német, franczia és angol nyelvet. Az 1848–49. szabadságharczban mint vérbiró működött; azért kivándorolt Angolországba, majd Amerikába, végre Raguzába ment, hol egy leánya volt férjnél és ottan 1858-ban meghalt.
Czikkei: Az ember és a föld körüli észrevételek, Élethosszúság (Nemzeti Társalkodó 1835.), Egy utas sétája Fel-Gyógyról Vulkánig (Nemzeti Társalkodó, 1837.), Angolország szerencsés állapotja (Athenaeum 1839.), Utazási töredékek. Bécsujváros (Hirnök 1841. 95. 96. sz.), Igénytelen vélemény a köznevelésről (Mult és Jelen 1845. 12. 41. sz.), Egy levél Rómából, Görögország és Athene (Hetilap 1853. 82., 1854. 41. 42. sz.) Ragusa (M. Posta 1857.).
Munkája: Anténor utazása Görögországban és Ázsiában Egyptomról való értekezésekkel. Herkulanumban talált görög kéziratban; Lantier után a 17. kiadás után ford. és némely jegyzésekkel kiadta. Nagy-Enyed, 1831–33. Három kötet.
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 122.
Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 172.
Petrik Bibliogr.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
