Földes Gyula (guthori),
Földes Gyula (guthori),
ügyvéd, F. Joakim Pozsonymegye főadószedője és tejfalusi Sidó Anna fia, szül. 1829. okt. 17. Csukár-Pakán (pozsonym. Csallóközben); a gymnasium négy osztályát Pozsonyban, a rhetorikát és poézist Nagy-Szombatban, a bölcseletet és jogot Pozsonyban végezte. 1848. júl. ügyvédi gyakorlatra ment; szept. 3. a Pozsonymegyében fölállított önkéntesek soraiba, innét okt. 7. a 15. honvéd-zászlóaljba lépett és átküzdvén a szabadságharczot, 1849. aug. 13. tette le a fegyvert. Aradon besorozták az osztrák seregbe, de mint kolerásbeteg kórházba került, honnét felgyógyulása után Mező-Kovácsházára vonult és 1850. deczemberig a csanádmegyei pusztákon és Simándon lappangott, mikor szüleinek végre sikerült részére certificatot szerezni, melylyel a szülei házhoz visszatérhetett. 1852-ben Botló József uradalmi ügyészhez ment további gyakorlatra. Botló a felakasztott br. Jeszenák János özvegyének, gr. Forgách Aloiziának is ügyésze volt és e minőségben a meggyilkolt javainak lefoglalásakor az utczára dobott családi levéltár rendezését bizta segédére; a munka végezte után báró Jeszenákné elismerésül Földest titkárává, a fiscussal és unokatestvéreivel folytatott pereiben pedig jogtanácsosává tette; 1861-ig vezette a báróné ügyeit Ujlakon (Nyitram.), mikor Pozsonymegye megválasztotta első aljegyzővé s a gazdasági egylet titkárává. 1862-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1867-ben Pozsonymegyénél törvényszéki biró lett s e tisztséget az államosításig viselte, mikor a pozsonyi kir. törvényszékhez biróvá neveztetett ki. Ez időben volt a pártélet legnagyobb hullámzásban és az országa függetlenségeért küzdő F. nem tudta elviselni az elnök tűszurásait, lemondott hivataláról és megalapította Pozsonyban pártja számára az első ellenzéki német lapot, a Westungarischer Grenzbotet (1872. máj. 1.) és szerkesztette decz. 14-ig, midőn azt Simonyi Iván tőle átvette. A Pozsony vármegyei s városi egyesült baloldali ellenzék megválasztotta elnökévé, s ezen tisztet a fusióig vitte. Pozsonymegye törvényhatósági bizottságának a létesítés óta tagja; ennek ingyenes közgazdasági előadója volt, míg a kormánytól függő fizetéses előadókat nem sistematizálták. 1881-ben a duna-szerdahelyi kerület megválasztotta országgyűlési képviselővé s a kerületet 1883-ig képviselte. Felszólalásaiból a Dunaszabályozásra vonatkozó a Közgazdasági Érdekekben megjelent. 1888-ban a felső-csallóközi ármentesítési társaság választotta meg igazgatójává.
Az 50-es és 60-as években a Gazdasági Lapokba irt több czikket, igy a bérrendszerről is. A 60-as években a Pressburger Zeitungban jelentek meg polemikus vezérczikkei, különösen a kiegyezési tárgyalások alatt.
Szerkesztette a pozsonymegyei gazdasági egylet Évkönyveit 1861-től dr. Czilchert Róbert alelnökkel, 1879-től egyedül; 1888 óta pedig az egyesülettől az Évkönyvek helyett kiadott Gazdasági Értesítőt. 1888 óta egyidejüleg évről-évre szerkeszti a felső-csallóközi ármentesítő társaság Jelentéseit.
Kéziratban van a 15. honvédzászlóalj három első századának krónikája.
Szinnyei Könyvészete és Repetróriuma. Természettudományok.
Önéletr. adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
