Follinus János (kis-csernai),
Follinus János (kis-csernai),
szinész, szül. 1818-ban Szolnokon Pestmegyében; iskoláit Pesten végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában Nagy-Abonyban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, Bécsben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt opera-énekes szerepelt. 1847-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta Ausztriát, Stájer- és Olaszországot. 1848–49-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharczban. A szabadságharcz után mint vándorszinész megfordult több vidéki városban, nevezetesen Aradon, Kolozsvárt, hol 1860–66-ig mint igazgató szerepelt, igy Aradon is 1866–73-ban; később még Pécsett és Pozsonyban működött. Meghalt 1881. máj. 29. Budapesten.
Fordított németből beszélyeket és vegyes czikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a vándorszinész-társaságokról (Honművész 1839. 94. sz.), Ál-Szigligeti czímű humoreszkje s Legouvé után ford. beszélye (Aradi Hiradó 1859.) sat. Fordított szinművei: Vörös haj, Nőm szolgája, Órás kalapja, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbachtól 1859. Havyval együtt), Romeo és Julia (Storch) 1868., Arany Chignon (Jonas), Petaud király udvara (Delibes) és Száz szűz (Lecoque) 1873-ban; először Aradon adattak.
Benkő, M. Szinvilág. Bpest, 1873. és gyászjelentés. Follinus Aurél és Káldy Gyula szives közlése.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
