Gáll József,
Gáll József,
jogi doktor, főrendiházi tag, szül. 1839. ápr. 11. Kolozsvárt, hol a gymnasiumot is végezte. Jogi tanulmányainak befejezése után közel húsz évet töltött hivatali pályán; eleinte az udvari kanczelláriánál, később a m. kir. igazságügyminiszteriumnál, s onnan a birói pályára átlépve, a volt hétszemélyes táblánál, ennek megszünte után a kir. itélőtáblánál és legutóbb a semmítőszéknél működött. 1881-ben a rékási kerület megválasztotta képviselővé s a szabadelvű párthoz csatlakozott. A Budapesten 1884-ben tartott rumén conferentia egyik vezérférfia volt. A képviselőházban, a melybe az 1854. választások alkalmával ismét mint a rékási kerület képviselője jutott, az igazságügyi tárcza és törvényjavaslatok tárgyalásánál többször felszólalt és előadója volt az igazságügyi bizottságnak. 1887-ben a főrendiház tagjává kineveztetvén, jelenleg jegyzője e háznak és tagja a felirati és közjogi bizottságoknak és póttagja a legfőbb fegyelmi biróságnak. Mint temesmegyei nagybirtokos megyei bizottsági tag, azonfelül a görög kel. rumén egyházi congressus tagja. Az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemeiért a vaskorona III. osztályú rendjét nyerte.
Mint biró, kiadta rumén nyelven a polgári rendtartást; a Döntvénytárt Dárdai Sándorral, később Zlinszky Imrével és Szeniczey Gusztávval együtt 1870-től 1879-ig szerkesztette Gallu József névvel (XXIII. folyamát); azon kívűl jogtudományi folyóiratokba is irt.
Nemzet 1887. 148. sz.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1892–97. Bpest, 1892. 143. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
