Gelei József, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Gelei József,

ev. ref. tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1754. decz. 6. Alacskán Borsodmegyében, hol atyja ev. ref. prédikátor volt; iskoláit Miskolczon kezdte és Sárospatakon végezte. Épen ekkor kelt fel a magyar világ hajnala: őt lelke a nemzeti ügyben való közreműködésre hívta. Igy Sacsvai Sándorhoz, a Magyar Kurir kiadójához állott segédül Bécsben, e mellett üres óráit fordításokra szánta. E munkásságával magára vonta Kazinczy Ferencz figyelmét; ennek és általa gróf Török Lajosnak, a kassai tankerület főigazgatójának buzdítása s pártolása mellett, kiállott csődület után, mely akkor német és latin dolgozatokat kívánt, 1790-ben a jászberényi középiskolában tanár lett. József császár holta után a kath. iskoláktól a nem katholikus tanítók elmozdíttattak, G. is a kúnhalasi ref. iskolához vándorolt át, innen Sárospatakra, hol 1807-ig tanított. Nyugalmaztatván, Miskolczon élt. A m. tudom akadémia 1832. szept. 1. levelező tagjának választotta. Meghalt 1838. márc. 1. Miskolcon.

Munkái:

1. Ifjabbik Robinzon. Iródott a gyermekeknek gyönyörködtető és hasznos magok mulatságokra I. H. Kampe úr által. Fordítódott németből magyarra. Pozsony, 1787. (Ism. M. Museum, Kazinczy F.)

2. Hallónak boldog estvéje ford. németből magyarra G. J. által. Pozsony, 1788. Két szakaszban.

3. Természeti História. III. rész. Az ásványok országa. Készíttetett a sárospataki református humán oskolák számára. S.-Patak, 1811. (Az I. részt id. Emődy István, a II. Vadnay József irta.)

Mendelsohn Mosesnek Phaedonját is lefordította; ez azonban, valamint XVI. Lajos és hitvese élete cz. munkája kéziratban maradt (utóbbi a m. t. akadémia levéltárában).

Orpheus I. 83. 85. l.

M. tud. társaság Évkönyvei IV. I. 1836–38. 128.

Figyelmező 1838. 46. sz.

M. t. társ. Névkönyv 1841. II. 73. l.

Thewrewk József, Magyarok Születés Napjai 119.

Ujabbkori Ismeretek Tára III. 608.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 155.

Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 607.

Szinnyei Könyvészete.

Uj M. Athenás 149.

Kiss Áron, M. Népoktatás Története 106. 108. l.

Petrik Bibliogr.