Gerő Ödön,
Gerő Ödön,
okleveles mérnök és hirlapiró, szül. 1863. szept. 13. Pécsett, Baranyamegyében; középiskoláit és műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte s mérnöki oklevelet szerzett. Hajlamai azonban csakhamar elvonták a mérnöki pályától és hirlapiró lett. Mint a Pesti Hirlap dolgozótársa különféle álnevek alatt, mint Viharos, Mártha, Lakatos Endre dolgozott. Miután rövid ideig az Ábrányi Emiltől szerkesztett Budapesti Ujság zenereferense volt, német hirlapirónak szegődött. A Neues Pester Journal munkatársa lőn és Ego név alatt tárczákat irt a lapnak. Itt maradt 1891-ig, mikor Fenyvesy Ferencz megalapítván a Magyar Ujságot, e lap mellé vette segédszerkesztőül.
Azóta megoszlik munkássága itt és az Élet között, melyet tiz fiatal iróval együtt megalapított, és melynek szorgalmas munkatársa máig is. Ebben a lapban lett az individualistikus philosophia egyik magyar előharczosa s a Nitzsche-iránynak egyik buzgó terjesztője; Vargha Ilona néven irta a lapba czikkeit és iránytárczáit. Az ő meghivására kereste fel Budapestet pár évvel ezelőtt a híres norvág drámairó: Ibsen; ugyancsak ő pendítette meg először az oly nagy hullámokat vert leánygymnasium eszméjét is. Legújabban a Pesti Naplóban (1894. 123. sz.) irt a Mátyás-szobor pályaterveiről.
Munkái:
1. Az én fővárosom. Bpest, 1890. (Tárczák. Ism. Egyetértés 233. sz. sat.)
2. Egyének. Bpest, 1892. (Elbeszélések.)
Egyenlőség 1893. 8. sz. (Róna Béla.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
